A meghalt és eltűnt katonai és polgári személyek összessége a vi-lágon 1939-1945 között. Az emberveszteségek nem korlátozódtak a katonákra. A II. világháború totális jellegénél fogva civilek és ka-tonák sorsa összefonódott. A harcok Európa nagy részét érintették, a légi háború a hátországot is fronttá tette. A hadban álló orszá-gok veszteségének meghatározását a harcok során az eltűntek nagy száma és a polgári áldozatok teljes körű összeírásának elma-radása megnehezíti. A bizonytalan források miatt a szakirodalom veszteségi adatai gyakran eltérőek. – A Szovjetunó vesztesége meghaladta a 20 (egyes adatok szerint a 29) milliót, ebből katona 7,5-8 millió, német fogságban több mint 2 millióan (vegyesen ka-tonák és civilek), csak a polgári lakosságból 7-10 millióan vesztet-ték életüket. Németország katonai vesztesége 3,9 millió, a polgári áldozatok száma 2,3 millió, szovjet fogságban 1,2 millióan vesztet-ték életüket. Lengyelország körülbelül 300 ezer katonát vesztett, a polgári áldozatok száma meghaladja a 6 millió főt. Kína katonai vesztesége 2,5 millió, a polgári áldozatok száma több mint 7 millió-ra becsülhető. Japán katonai vesztesége 2 millió fő, a polgári ál-dozatok száma 500-700 ezer, a szovjet táborvilágban 350 ezren tűntek el. Jugoszlávia katonai vesztesége 300-400 ezer, a polgári áldozatok száma jóval meghaladja az 1 milliót. Magyarország em-bervesztesége a II. világháborúban mindent egybevetve 800-950 ezer fő. Románia katonai vesztesége Olaszországhoz hasonlóan meghaladja a 300 ezret. Az USA 292 ezer, Nagy-Britannia 392 ezer, Franciaország 250 ezer katonát vesztett. A polgári lakosság veszte-sége Nagy-Britanniában (a kereskedelmi tengerészet 30 ezer ha-lottjával és eltűntjével együtt) 92 ezer, Franciaországban 173 ezer fő. – A II. világháború katonai áldozatainak összlétszáma megköze-líti a 22 milliót, a civileké körülbelül 28 millióra tehető. A Hitleri “vég-ső megoldás" következtében 6 millió zsidó, a német és szovjet fo-golytáborokban 4-5 millió katonai és polgári személy vesztette éle-tét. A katonai és polgári személyek veszteségének aránya az I. vi-lágháborúban 75:1, a II. világháborúban 0,8:1 volt. Lélekszám 1938. dec. 31-én: Lengyelország: 35 100 000 fő; Szovjet-unió: 190 000 000 fő; Németország: 80 000 000 fő; Magyarország: 13 000 000 (1941. december 31-ei adatok) fő; Románia: 19 850 000 (1941. december 31-ei adatok) fő; Finnország: 3 697 000 fő; Bulgá-ria: 6 270 000 fő; Nagy-Britannia: 47 814 000 fő; Franciaország: 41 680 000 fő; Olaszország: 43 780 000 fő; Összes veszteség: Lengyelország: 6-6 500 000 fő; Szovjetunió: 20 000 000 fő; Németország: 6 200 000 fő; Magyarország: 830-950 000 fő; Románia: 550-600 000 fő; Finnország: 100 000 fő; Bulgária: 110 000 fő; Nagy-Britannia: 500 000 fő; Franciaország: 420 000 fő; Olaszor-szág: 400 000fő; Katonai veszteség: Lengyelország: 300 000 fő; Szovjetunió: 7,5-8 000 000 fő; Németország: 3 900 000 fő; Magyarország: 340-360 000 fő; Románia: 300 000 fő; Finnország: 90 000 fő; Bulgária: 100 000 fő; Nagy-Britannia: 392 000 fő; Franciaország: 250 000 fő; Olaszország: 330 000 fő; Összveszteség a lakosság lélekszámának százalékában: Lengyelor-szág: 17,81 %; Szovjetunió: 10,53 %; Németország: 7,75 %; Magyar-ország: 6,73 %; Románia: 2,9 %; Finnország: 2,7 %; Bulgária: 1,75 %; Nagy-Britannia: 1,04 %; Franciaország: 1,01 %; Olaszország: 0,91 %; Katonai veszteség az összveszteség százalékában: Lengyelország: 4,8 %; Szovjetunió: 38,75 %; Németország: 62,9 %; Magyarország: 40 %; Románia: 52,17 %; Finnország: 90 %; Bulgária: 90,91 %; Nagy-Britannia: 78,4 %; Franciaország: 59,52 %; Olaszország: 82,5 %; Civilveszteség az összveszteség százalékában: Lengyelország: 95,2 %; Szovjetunió: 61,25 %; Németország: 37,1 %; Magyarország: 60 %; Románia: 47,83 %; Finnország: 10 %; Bulgária: 9,09 %; Nagy-Britannia: 21,6 %; Franciaország: 40,48 %; Olaszország: 17,5 %;