A második világháború jellege, sajátosságai és szakaszai: I. szakasz: 1939. szeptember 1. - 1941. június 22. Hitler Csehország szétverése után Lengyelországot szemelte ki; Németország követelései: (1938. október): Gdansk (Danzig) visszaadása, Lengyel hozzájárulás a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi összeköttetés megteremtése; Lengyelországon átvezető autópálya és vasút, DE! az ajánlatot visszautasították a németeket. Nagy-Britannia és Franciaország 1939 áprilisától tárgyalások a Szovjetunióval a közös németellenes fellépés lehetőségéről - Moszkva nem nagyon foglalkozott a kérdéssel - nyáron kudarcba fulladtak a tárgyalások; Lengyelország garancia- és szövetségi szerződést kötött Nagy-Britanniával (1939 április) és Franciaországgal (augusztus) 1939. augusztus 23.: Moszkvába érkezett Ribbentrop - megkezdődött a tárgyalás Molotovval. 1939. augusztus 24. hajnal: német - szovjet megnemtámadási szerződés aláírása: Ribbentrop és Molotov. Az egyidejűleg elfogadott titkos kiegészítő jegyzőkönyvben felosztották egymás közt Lengyelországot és a Baltikumot, s a németek elismerték a szovjetek érdekeltségét a Besszarábiában. augusztus 26.: Hitler Lengyelországot meg akarta támadni, de két nappal előtte Franciaország bejelentette a lengyelek fegyveres támogatását, 25-én pedig Nagy-Britannia aláírta a Lengyelországgal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Hitler 25-én éjjel leállította a támadást. szeptember 1.: a német haderő (Wehrmacht) megindította a támadást Lengyelország ellen - a világháború nyitánya szeptember 3.: Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak szeptember 17.: Vörös hadsereg átlépi a lengyel határt szeptember 17.: elesik Varsó - varsói tartomány a németeké lett, Litvániát a szovjetek kapták; furcsa háború: az angol és francia hadüzenetet nem követték hadműveletek - 1940 áprilisáig tartott Szovjet-finn háború: 1939 őszén a szovjet vezetés - területi igény az elutasításra háborúval válaszolt - a finnek azonban hősiesen helytálltak november 30.: Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadja Finnországot 1939. december14.: agresszió miatt kizárták Szovjetuniót a Népszövetségből 1940. február: újabb szovjet támadás - márciusban békére kényszerültek a finnek 1940. március 12.: finn kormány békekötésre kényszerül átengedtek: 50000 km2, félmillió lakosságot áldozatok: 200000 szovjet, 25000 finn Balti népek szovjet bekebelezése: 1939 szeptember - október: Észtország, Lettország, Litvánia fenyegetése - kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötöttek, így szovjetek állomásoztak az országban. 1940 július: a szovjetek lemondásra kényszerítették a balti országok kormányait, és saját bábáikat ültették helyükre. 1940 augusztus: Szovjet kötelékbe felvették a balti országokat. Dánia és Norvégia lerohanása: 1940 április.: Németország megtámadta Dániát és Norvégiát, júniusig folytatták a norvégok a reménytelen ellenállást; király és kormánya, valamint a kereskedelmi flotta Nagy-Britanniába menekült 1940. május 10.: Winston Churchill, náci birodalom kérlelhetetlen ellenfele alakított koalíciós kormányt - német haderő támadást indított Hollandia, a semleges Belgium és Luxemburg ellen, és gyors ütemben tört Rotterdam ellen; német haderő bombázta a holland városokat, megsemmisítve Rotterdam belvárosát; május 14.: Hollandia kapitulált; május 28.: Belgium kapitulált; Franciaországi hadjárat: francia és brit vezérkar azt hitte, hogy minden várakozás szerint történik: Elzászt és Lotaringiát védte a Maginot-vonal, az Ardenneket pedig áttörhetetlen természeti erődnek tartották - ezét északon várták a német támadást; északra csoportosították a brit és francia erőket - Belgium segítségére sietett; 1940. május 12.: német páncélos főerők - Erich von Manstein haditervének megfelelően - átkeltek az Ardenneken és megindult a tengerpart (Abbeville) irányába; két tűz közé szorították a francia - brit erőket; május 15.: Paul Reynaud francia miniszterelnök szerint a háborút elvesztették - ezt mondta Churchillnek; május 20.: német csapatok elérik a tengerpartot - bezárult a gyűrű a brit - francia - belga csapatok között; június 5.: német csapatok megindultak Párizs irányába; június 14.: bevonultak a németek a francia fővárosban - francia kormány és főparancsnokság délre menekült; június 17.: Philippe Pétain marsall lett a miniszterelnök, fegyverszünetet kért a németektől, és felszólította a francia csapatokat a harc egyoldalú beszüntetésére; június 22.: Franciaország képviselői - Hitler kívánságára a compiegne-i erdőben visszaszállított első világháborús kocsiban - aláírták a fegyverszünetet - Észak-Franciaország német megszállás alá került a meg nem szállt déli övezetekben Vichy székhellyel formailag független francia bábállam létesült Pétain vezetésével; kapituláció után a francia nemzetgyűlés felhatalmazta Pétain-t új alkotmány kidolgozására - a marsall nemzeti forradalmat hirdetett, amelynek eredményeként létrejött az új francia állam. Nagy-Britannia egyedül: 1940 júniusától a francia kapitulációtól 1941 júniusáig a Szovjetunió elleni támadásig egyedül maradt - Németországgal szemben; politikai körökben felmerült a németekkel való kiegyezés - de Churchill világosan látta, hogy Hitlerrel csak egy legyőzhetetlennek tartott Anglia folytathat érdemi tárgyalásokat - meg kell akadályozni az esetleges német partraszállást, és meg kell őrizni a tengerek feletti uralmat; brit tengerészet megsemmisítette a francia flotta fő erejét - nehogy német kézre kerüljön; Hitler parancsot adott az angliai partraszállás terveinek kidolgozására; 1940. augusztus 13.: német légitámadások megindulása - károk az angol légierőben (London központját is lőtték - Churchill utasítása: Berlin bombázása - Hitler újabb parancsa: repterek helyett Londont bombázzák ) szeptember 15.: brit légierő (Royal Air Force) visszaverte a német légi támadást - 61 német gépet lőttek le, és csak 29 angol esett áldozatul - angliai csata vége; angliai csata mérlege: veszteség: brit légierő: 493, német: 862 repülő; szeptember 15.: Hitler meghatározatlan időre felfüggesztette az angliai partraszállást; folytatódott 42-ig a német tengeralattjáró-háború: megbénítva a szigetország és Amerika közötti hajóforgalmat; Háromhatalmi szerződés: 1940. szeptember 27.: Németország, Olaszország, Japán megkötötte a háromhatalmi szerződést: kötelezettséget vállaltak, hogy minden eszközzel támogatják egymást, ha bármelyiküket újabb támadás éri. Ezzel megerősödött a Berlin-Róma-Tokió-tengely, amely körül a világnak forognia kellett volna. Mussolini vereségei - Háború Észak-Afrikában és a Balkánon: 1940. augusztus 4.: Mussolini megnyitotta az afrikai frontot; szeptember.: támadás Egyiptom ellen; október 28: az olaszok megtámadták Görögországot - verség; "Marita-terv": Görögország ellen indított német villámháborús terv - 1941 tavaszára december: brit haderő megállította az olaszokat, és kiszorította őket Líbiából; 1941 február: Hitler Afrikába küldte az Erwin Rommel parancsnokság alatt álló Afrika-hadtestet - az angol hadsereget egészen Egyiptomig szorította vissza 1941 március: németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat előkészítéséhez, s a Balkán biztosításához - ennek érdekében Bulgáriát és Jugoszláviát csatlakoztatták a háromhatalmi szerződéshez; Egyesült Államok 1941 előtt: elszigetelődési politika; 1939. szeptember 5.: amerikai semlegességi nyilatkozat; Roosevelt elnök egyre inkább elkötelezte magát Nagy-Britannia mellett; 1940 szeptember: 50 kiselejtezett torpedórombolót ad Nagy-Britanniának, cserébe különböző brit tulajdonban lévő tengerészpontok 99 éves bérlete; 1941 január.: kongresszus elé terjesztik a kölcsönbérleti törvényt (Lend and Lease Act) - Roosevelt javaslata március.: elfogadják a törvényt, felhatalmazza a törvény az elnököt, hogy hadianyaggal támogassa azokat az országokat, amelyeket az USA biztonsága szempontjából létfontosságúnak tekint; USA megszerezte Nagy-Britannia aranytartalékait, tengerentúli befektetéseit, korlátozzák a brit exportot, amerikai üzletemberek nyomulnak a brit piacokra; vagyis: háború ára: Nagy-Britannia nagyhatalmi szerepének elvesztése; A második szakasz: 1941 június 22 - 1943 február: A tengelyhatalmak sikere és kudarca: német haderő a keleti fronton három irányba indította támadását: északon (parancsnok: von Lebb) a Baltikum és Leningrád elfoglalás volt a cél, középen (parancsnok: von Bock) Minszk, Szmolenszk és Moszkva, délen pedig Kijev és a Fekete-tenger északi partvidéke (parancsnok: von Runstedt) - Barbarossa-terv; első csapások hatás: megsemmisült a határ közelében lévő szovjet egységek 1941. június középre: a német erők 300-600 kilométerre nyomultak előre 1941. június 22: Németország megtámadta a Szovjetuniót - csatlakozik a támadáshoz Olaszország, Finnország, Szlovákia, majd később Magyarország is szeptember: elérik Leningrádot; október: elérik Moszkva elővárosait; november 7.: a Vörös téren Sztálin részvételével megtartották a szokásos díszszemlét, ahonnan a csapatok egyenesen a város szélén húzódó frontra vonultak; Georgij Zsukov által irányított védelmen megtört a német támadás - visszavonultak 100-150 kilométert; Churchill azonnal együttműködést ajánlott Szovjetuniónak 1941. július 12.: Moszkvában aláírják a kölcsönös segítségnyújtási szerződést; Szovjetunió 4500 harckocsit, 3000 repülőt, gépkocsikat és híradós eszközöket kapott szövetségeseitől 42-ben; Atlanti Charta: 1941 augusztus 14.: Roosevelt és Churchill közös szándéknyilatkozatot tett a háború utáni béke alapelveiről - egy Új-Foundlandnál horgonyzó amerikai cirkálón; tartalma: nem fogadják el a területi változtatásokat, kivéve, ha a lakosság önrendelkezése igazolja; a népek szabadon választhatják meg alkotmányukat és kormányukat; biztosítják a kereskedelem és a tengeri közlekedés szabadságát; elhatározták, hogy a világháború után egy általános biztonsági békerendszert teremtenek meg, s kiépítéséig lefegyverezik az agresszor nemzeteket. Japán támadás - amerikai hadba lépése: 1941 október: Tozsó Hideki hadügyminiszter került a Japán miniszterelnöki székbe; december 7.: japán légierő támadást intézett Pearl Harbor ellen, s megsemmisítette az USA legfontosabb csendes-óceáni támaszpontját - parancsnok: Jomamoto tengernagy; Pearl Harbor után Japán diadalmas száz napja következett két irányba indított offenzívát: Fülöp-szigetek, Holland-India (Indonézia); 1942. február 27-28.: Jáva sziget melletti csata: megsemmisíti az amerikai-brit-holland hajóhadat; március 8.: elfoglalja Batáviát; december 25.: beveszik Hongkongot; 1942. február 15.: elesik Szingapúr, a Kelet Gibraltárja; önként behódol Thaiföld; április vége: elfoglalják Burmát elfoglalta az USA, Hollandia, Franciaország gyarmatait, egészen Indiáig és Ausztráliáig tört előre; 1942 június: támadás a Midway-szigetek ellen - súlyos verség - USA elsüllyesztette mind a 4 japán anyahajót, elestek a legtapasztaltabb japán pilóták is - parancsnok: Nimitz tengernagy; A szövetségesek afrikai sikerei: 1942 nyarán a németek El-Alameinig szorították vissza a brit - afrikai erőket, majd augusztus végén kísérletet tettek a Nílus elérésre; október 23 - november 4.: el-alameini csata: Bernard L. Montgomery brit csapatai felőrölték a tengelyhatalom erőit - Rommel a tunéziai határig visszavonult; november 8.: Dwight Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt brit és amerikai katonák szálltak partra Marokkóban; A harmadik szakasz: 1942 november - 1943 vége: Sztálingrádi csata és Leningrád blokádjának áttörése: 1942 tavaszán a Vörös Hadsereg három offenzíváját (leningrádi, harkovi, krími) is visszaverték, a németek június végén indították mg támadásukat; Hitler célja: kaukázusi, a bakui olajmezők és a kubáni gabonaföldek megszerzése; német csapatok két hónap alatt a Kaukázusig, illetve a Volgáig nyomultak, de Sztálingárdot nem sikerült teljesen bevenni, Bakut meg megközelíteni; 1942 augusztus: Sztálingrád elleni német támadás heves ellenállásba ütközött - németek elfoglalták ugyan a város legnagyobb részét és kijutottak a Volgához, de többre nem futotta erejükből; november 19.:szovjet hadsereg támadást indított a sztálingrádi katlanba zárt seregek ellen - németek nem tudtak kitörni a gyűrűből; 1943. január 31.: Paulus (tábornagy) megadta magát; február 2.: utolsó német csapatok is követték Paulus példáját, (91000 németből valaha csak 6000 tért haza), 1943 július: németek nagy erejű páncélostámadást indítottak a kurszki kiszögellésnél, hogy bekerítsék az oda összpontosított szovjet erőket - több, mint 6000 páncélos csapott össze; Fordulat a keleti fronton: 1943. július 5 - 12..döntő ütközet Kurszknál - történelem legnagyobb tankcsatája (1973-ig)- közel 6000 tank csapott össze - a németek először szenvedtek nyílt harctéren vereséget; Wehrmacht elvesztett: 500000 katona, 3000 löveg, 1500 harckocsi, 3700 repülő; Szövetségesek olaszországi partraszállása: 1943. július 10.: tartott még a kurszki csata, amikor a brit és amerikai erők partra szálltak Szicíliában, 1943. július 25.: Fasiszta Nagytanács szembe fordult Mussolinival - király, III. Viktor Emmanuel lemondatta és letartóztatta a miniszterelnököt, feloszlatta a fasiszta pártot; Szicília elfoglalása után a szövetségesek megkezdték csapataik és deszant járműveik visszavonását Angliába; szeptember eleje: Badoglio titokban fegyverszüneti szerződést írt alá, amely feltétlen fegyverletételt írt elő - néhány nappal később a szövetségesek dobra verték a fegyverszünetet Rómában teljes volt a káosz a parancs nélkül maradt olasz csapatokat a németek lefegyverezték, Badoglio és a király elmenekült; Salermónál, Kesselring tábornagy Wehmacht-csapatainak erős ellenállásába ütközött; Otto Skorzeny SS-ezredes kommandó akcióval kiszabadította az internált Mussolinit szeptember 15.: Mussolini kikiáltotta Salóban bábállamát, az Olasz Szociális Köztársaságot; Teherán: 1943 végén már a szövetségesek kezén volt Észak-Afrika, Dél-Olaszország, a szovjet haderő pedig kétezer kilométer szélességű frontján 300-600 kilométert nyomult előre, visszafoglalva Kijevet, a Donyec-medencét és az Észak-Kaukázust; 1943 vége: Churchill, Roosevelt és Sztálin Teheránban találkozott; legfontosabb kérdés a szovjetek által régen szorgalmazott második front megnyitása volt. Churchill továbbra is a Balkánt javasolta, de Roosevelt határozott állásfoglalása következtében Észak-Franciaországot jelölték ki a partraszállás színhelyévé - 1944 májusára tűzték ki - Overlord fedőnevű hadművelet; Ázsiai és csendes-óceáni háború 1943-ban: Nimitz admirális erői visszafoglalták a Gilbert-szigeteket és északon az Aleut-szigeteket; MacArthur tábornok vezetésével megkezdték Új-Guinea és a környező szigetvilág felszabadítását; békaugrás-stratégia: kikerülte a megerősített japán helyeket, amelyek lassan utánpótlás nélkül elsorvadtak - 43-ban sorra elestek; Mountbatten parancsnoksága alatt álló szövetséges erők feladata volt; hogy megakadályozzák a japánok India elleni támadását. A negyedik szakasz: 1943 vége - 1945. május 5.: Ellenállási mozgalmak: németek által elfoglalt országokban kibontakozott az ellenállás, a partizánmozgalom; Szovjetunió: szovjet területek nemzetiségi lakossága, de az oroszok közül is sokan kezdetben rokonszenvvel, sőt felszabadítóként fogadták a németeket, akiknek kegyetlenkedése gyorsan eloszlatta a kezdeti reményeket; felülkerekedett a szülőföld szeretete, a lakóhely védelmének parancsa, szovjet területen harcoló partizánok száma 1942 végére elérte az 1 milliót; orosz és ukrán katonai alakulatok is harcoltak a németek oldalán; Lengyelország: Lengyelország felosztása után általános ellenállás kezdődött; legfontosabb erő: emigráns kormány által irányított Honi Hadsereg - összefogta a különböző partizáncsoportokat- Grot-Rowecki tábornok a vezető; a Honi Szövetséget (Armia Krajowa) a londoni emigráns kormány kezdeményezésére szervezték meg 1942 februárjában; szovjetek és az őket kiszolgáló lengyel kommunisták megszervezték a Népi Gárdát - többszöri harc a Honi Hadsereggel; 1943. április 19 - május 16.: a varsói gettó fegyveres felkelői hősies, de reménytelen harcot vívtak; sok ezer lengyel katona menekült el az ország területéről, és folytatta a harcot a németek ellen Észak-Afrikában (Tobruk), Norvégiában (Narvik), Olaszországban (Monte Cassino) és Franciaországban; Jugoszlávia: az ország lerohanása pillanatában (1941 április) kibontakozott a partizánmozgalom Partizánmozgalommal szembe találta magát a Délvidékre bevonuló magyar katonaság; 1942 január: újvidéki razzia - magyar fegyveresek több mint 3000 partizángyanús egyént öltek meg; kezdetben a Josip Broz Tito vezette kommunista partizánok együtt harcoltak Draza Mihajlovics vezette csetnik alakulatokkal; 1943 november: Tito megalakította az ideiglenes kormányként tevékenykedő Nemzeti Felszabadító Bizottságot; Franciaország: a külföldre kényszerített De Gaulle tábornok vált a lassan kibontakozó ellenállás vezetőjévé; 1942 vége: Dél-Franciaország német megszállása - Pétain-kormány touloni flottája, elsüllyesztette magát, nehogy német kézre kerüljenek; 1944.: Algírban ideiglenes kormányt alakított De Gaulle; 1944 nyara: 200000 francia harcolt a németek ellen; A mozgalmakat a németeknek sehol sem sikerült felszámolniuk, bár mindenütt a legbrutálisabb eszközökkel próbálták meg letörni ezeket - mindig az ártatlan polgárokon torolták meg ezeket - Éjszaka és köd-parancs: túszokat szedni és agyonlőni őket. A szövetségesek győzelme Előrenyomulás keleten: 1944 eleje: a szovjet hadsereg kiszorította Leningrád térségéből a németeket - vége a 900 napos ostromnak - 1 millióan haltak éhen; olasz fronton is sikereket értek el a szövetségesek - május: áttörték a német közép-olaszországi védelmi vonalat; 1944 június 4.: bevonultak a szövetségesek Rómába; 1944 július: Vörös Hadsereg visszafoglalta Belorussziát és a hónap végére Varsó alá ért; 1944. augusztus 1.: lengyel Honi Hadsereg kirobbantotta a varsói felkelést - szükség lett volna a szovjet segítségre, bár ők mindvégig tétlenek maradtak; október 2.. felkelők lerakták a fegyvert - a nácik Varsó lerombolásával bosszút álltak; Partraszállás nyugaton: a nyugati partraszállás előkészítése a teheráni döntés után egyre erőteljesebbé vált; 1943 december: Eisenhower tábornokot nevezték ki a partraszállás főparancsnokának; fő feladata: németek megtévesztése, ezért nemcsak a balkáni partraszállást híresztelték, de elhitették azt is, hogy Észak-Franciaországban a Csatorna legkeskenyebb pontján, Calais környékén fognak partra szállni, holott a valóságos célpont a jóval nyugatabbra lévő Normandia volt; partraszállás előtti napokban vihar tombolt a térségben; 1944. június 6. (D-nap): megkezdődött a második világháború egyik legnagyobb hadművelete, amelyben több mint 200000 ember vett részt - több ezer repülő támadta a német part menti állásokat és 5000 hajó szállította át a Csatornán a katonákat; estére 150000 katonát tettek partra a szövetségesek, akiknek nagy veszteségek árán sikerült hídfőket létesíteniük - 11 nap alatt közel félmillió szövetséges katona és 90 ezer jármű ért partot Normandiában; a váratlan partraszállás sikere, azaz a nyugati front megnyitása reménytelenné tette a német helyzetet; a nyugati front német főparancsnoka, Gerd Rundstedt tábornagy Berlin érdeklődésére azt mondta: "Békét kell kötni, hülyék, mi mást lehetne tenni?", erre Hitler leváltotta; Az elkerülhetetlen vereség: a szerveződő német katonai és polgári ellenállás számára egyértelművé vált, hogy Hitlert el kell távolítani a hatalomból - merénylettel lehetséges 1944. július 20.: Claus Stauffenberg bombát helyezett el Hitler dolgozószobájába - túlélte; szövetségesek augusztus közepén Párizs felé közeledtek; augusztus 20.: szovjet csapatok áttörték a német-román frontos - beléptek Romániába; augusztus 23.: Romániában megbukott Antonescu fasiszta rendszere, az új kormány fegyverszünetet kért; augusztus 25.: bevonult Párizsba a szövetségesek oldalán a francia hadsereg ; augusztus 30.: De Gaulle, mint az ideiglenes kormány elnöke átvette a hatalmat; szeptember 4.: szövetségesek elfoglalták Antwerpen kikötőjét - Hitler terve a visszafoglalásra; Csodafegyver-propaganda: a német hadsereg és polgári lakosság morális erejének fenntartásában volt fontos szerepe; németeknek valóban volt addig ismeretlen fegyvere; 1944 júniusától több ezer V-1 típusú szárnyasbombát indítottak el London, majd Antwerpen ellen; V-2-es bomba még hatékonyabb és "lelőhetetlen" volt; A szövetséges hadvezetés stratégiájának fontos részét jelentették az állandó és 1944-ben mind intenzívebb bombatámadások Németország ellen. Sőt elsősorban az angol bombázóparancsnokság vezetői úgy vélekedtek, hogy a légitámadások térdre lehet kényszeríteni Németországot. A bombázások valóban súlyos károkat okoztak, de a német gazdaságot végső soron az tette tönkre, hogy két oldalról támadó seregek sora elfoglalták a gazdaságilag értékes területeket, megsemmisítették a Birodalom érrendszerét. Japán vereség - német kudarc: 1944 nyara: USA hadereje a Mariana-szigeteknél súlyos csapást mért a japánokra - megsemmisítve 130 repülőt és 3 repülő anyahajót; 1944 végére az USA kiszorította a japánokat a csendes-óceáni szigetekről; a csendes-óceáni hadszínteret az amerikaiak kettéosztották: Chester D. Nimitz tengernagy (középső rész), Dougles MacArthur (dél); Jaltai konferencia: Helyszín: Krím félsziget; Jalta; Időpont: 1945. február 4-12.; Résztvevők: Churchill, Roosevelt, Sztálin Eredmény: megegyeztek: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alapvető elveiben, Szovjetunió részvétele a Japán elleni háborúban. Az európai rendezés közös alapelveit fogalmazták meg, "Nyilatkozat a felszabadított Európáról" című deklarációban, amely az Atlanti Charta elveire épül; lengyel határ kérdése: Lengyelország jelentős területeket kap északon és nyugaton, míg a keleti határai lényegében a Curzon-vonalat követik - a lengyel ideiglenes kormányt újra kell szervezni. Nem Jalta okozta tehát Európa kettészakadását, hanem a további politikai fejlemények, amelyek során a jaltai döntések jórészét figyelmen kívül hagyták. 1945. június 26.: ENSZ alapokmányok aláírása; Az európai háború vége: 1945 január: szovjet csapatok benyomultak Kelet-Poroszországba - erőszakosság, rablás; 1945 február: a szövetségesek offenzívát indítottak a nyugati fronton, hogy megsemmisítsék a német erőket a Rajnától nyugatra; március 5.: elfoglalták Kölnt; március 7.: amerikai csapatok a Remagen városnál átkeltek a hídon - Eisenhower nem a főváros elfoglalását, hanem a német haderő felszámolását tartotta elsőrendű hadicélnak - kelet-délkelet felé fordultak a csapatok; április 15.: az amerikaiak elérték az Elbát - Torgau városánál találkoztak a szovjet csapatokkal - Németország területét az antifasiszta koalíció haderői kettévágták; április: Olaszországban az angol-amerikai hadseregeknek sikerült végre kijutniuk a Gót-vonal mögé, a Po síkságon gyorsan haladtak előre és elfoglalták Észak-Olaszországot; az olasz Nemzeti Bizottság Mussolinit halálra ítélte; április 16.: két és fél millió katonával, és hatezer tankkal és hétezer repülővel megkezdődött a szovjet hadsereg Berlin elleni támadása; április 28.: kivégezték Mussolinit barátnőjével és több fasiszta vezetővel együtt; április 30.: Hitler feleségével, Eva Braunnal, akit az előző nap vett el öngyilkosságot követett el a birodalmi kancellária bunkerjében; május 2.: Olaszországban véget ért a háború a német csapatok fegyverletételével; a berlini helyőrség letette a fegyvert - a Birodalmi Gyűlés épületére kitették a szovjet zászlót; május 7.: Reimsben a három szövetséges főparancsnokság képviselői aláírták a német véderő feltétel nélküli megadásáról szóló okmányt - német fél is ellenjegyezte; május 8-9 éjjel: a felek ratifikálták a berlini szovjet hadiszálláson a fegyverszünetet. Potsdami csúcs: Helyszín: németországi Potsdam; Időpont: 1945. július 17 - augusztus 2.; Résztvevők: Clement Attle (az angliai választásokon győztes munkáspárt vezetője, miniszterelnöke) Harry S. Truman (USA, az április 12-én elhunyt Roosevelt utóda), Sztálin (Szovjetunió); Fedőnév: Terminál, azaz végállomás nevű értekezlet; Döntések: gondoskodni kell, arról, hogy Németország soha ne fenyegessen többé a világbékét; nácizmust fel kell számolni; háborús bűnösöket meg kell büntetni; meghatározták a négy megszállási zónát: Szovjetunió: Németország keleti és középső, Nagy-Britannia az északnyugati, Franciaország a délnyugati és az USA a déli területen kapott övezetet; Berlint is négy zónára osztották fel; Nagyhatalmak létre hozták a Külügyminiszterek Tanácsát - feladata: készítse elő Olaszország és a csatlós államok békeszerződését. Japán kapitulálása: - 1945 július 26.: Japánnal hadba álló nagyhatalmak Potsdamból felszólították a japán kormányt a fegyverletételre - ekkor már a vezetők (angol, amerikai) tudták, hogy sikeres volt az atombomba próbarobbantása; japán kormány visszautasította a potsdami felszólítást; 1945. augusztus 6.: egy amerikai B-29-es repülőerőd tagja, Enola Gay nevű gép atombombát dobott Hiroshima japán városra, amely teljesen elpusztult, és mintegy 100000 ember azonnal meghalt; augusztus 9.: Nagaszakit érte atombomba-támadás - 35000 áldozat; augusztus 9.: előzetes hadüzenet után, a Szovjetunió megtámadta a mandzsúriai japán hadsereget, amely nem tudott jelentős ellenállás kifejteni; Hirohito császár döntött, határozott állásfoglalásával a fegyverszünet mellett; 1945. augusztus 14.: a japán csapatok beszüntették a harcot; szeptember 2.: a tokiói öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén a szövetséges hatalmak és Japán képviselő aláírták a Japán megadását rögzítő okmányt. Hadszíntér mindenütt: II. világháborúban 61 ország vett részt, a föld lakosságának 80%-a, és 52 millió embert vesztette életét; Katonák és a polgári lakosság halálozási aránya csaknem 50-50%, első világháborúval szemben (75:1); mindebben szerepet játszott, hogy a diktátorok át akarták rajzolni az uralmuk alá kényszerített területek nemzetiségi térképét; "felsőbbrendű német faj" számár kialakítandó élettér a közép- és kelet-európai és egyéb alsóbbrendű népek rabszolgává minősítése árán lett volna megvalósítható; a nácik a zsidó "fajt" első számú ellenségüknek tekintették, s elpusztították az uralmuk alá került Európában élt zsidóság kétharmadát, közel 6 millió embert; Auschwitz, Buchenwald, Dachau, s a többi munka- és haláltábor örök emlékeztetői az emberi gonoszság és kegyetlenség tobzódásának; legendássá vált a japán hadifoglyokkal szembeni embertelenség; Sztálin pedig a németekkel való együttműködés címén egész népeket hurcoltak Szibériába, ahol százezrek pusztultak el közülük; Magyarország hadba lépése és a nyilas uralom 1941-ig: 1939 május 5.: második zsidótörvény elfogadása - országgyűlés elfogadta a "zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló törvénycikkeket - új, faji törvény alapján zsidónak minősült vallásától függetlenül mindenki, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt. 1939. május 28-29.: Országgyűlési választások: kormánypárt 70%-os támogatottsága; Teleki visszautasítja a Lengyelország elleni támadást + kb.150.000 lengyel menekült; 1940. augusztus30.: második bécsi döntés: Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, 2,4 millió lakossal, amelyből 1 millió román volt. Dél-Erdélyben 400000 magyar maradt; Teleki mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon; 1940. november 30.: Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez; két nap múlva csatlakozott Románia és Szlovákia, majd 41 márciusában Bulgária, és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is. ezzel Magyarország feladja fegyveres semlegességét + szerződésszerűen csatlakozik a tengelyhatalmakhoz; - Anglia válasza: ha Magyarország átenged olyan csapatokat, aki Antant szövetségesei ellen vonulnak, akkor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak; ha fegyveresen is részt vesz: hadüzenet; Magyarország Jugoszlávián keresztül próbál kapcsolatot tartani a nyugati ( Angliával, USA) hatalmakkal 1940. december 12.: Jugoszláv - magyar örökbarátsági egyezmény 1943-ig: 1941. április 7 - 1942 március: Bárdossy László miniszterelnök; 1941. április 11.: Magyarország belép a háborúba Jugoszlávia ellen (Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat ); 1941. június 22.: Németország. támadása a SZU ellen, Magyarország nem akar kimaradni a gyors diadalból, másrészt románok és szlovákok már bekapcsolódtak; 1941. június 26.: Kassa, Munkács bombázása - szovjetek; 1941. június 27.: Magyarország hadüzenete; 1941. július 1: tényleges hadműveletek; államhatalom háborús intézkedései: - német igényeknek megfelelő árukivitel; - katonai bíráskodás hatáskörének kiterjesztése; - legális ellenzéki szervezetek ellen fellépnek; - munkaszolgálat bevezetése (baloldaliak és zsidók ellen ); - 1941. augusztus 8.: harmadik zsidótörvény (tilos a házasság, nemi kapcsolat is fajgyalázás); 1941 ősz; hitleri villámháború kudarca, ezért Magyarország is óvatosabb politikát folytat; Anglia ultimátumban követeli a magyar csapatok kivonását, de ezt a magyarok visszautasítja (Romániával és Finnországgal egyidőben); 1941 december: hadiállapot Magyarország és Anglia között; 1941. december 7.: Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak; 1941. december 12.: Magyarország hadat üzen az USA-nak 1941 végén Bethlen csoportja megelégeli, hogy Bárdossy egyre több engedményt tesz a németeknek; 1942 január: Budapestre látogatott Ribbentrop német külügyminiszter, Wilhelm Keitel tábornagy - kötelezettséget vállaltattak Bárdossy miniszterelnökkel, hogy a magyar kormány egy hadsereget küld a keleti frontra 1942 február közepe: megalakul a Történelmi Emlékbizottság , tüntetések a Petőfi-szobornál - letartoztatások: 400 baloldali és kommunistagyanús egyént kiküldenek a frontra; 1942. március 9.: Kállay Miklós miniszterelnök - kiküldi a frontra a 2 magyar hadsereget; - fellép az ellenzék ellen; külpolitikában új kötelezettségeket nem vállal, régieket teljesíti; március 15.: háborúellenes tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál; lényegi változás nincs a magyar bel- és külpolitikában a szövetségesek É-Afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a magyar hadsereg voronyezsi vereségéig; Horthy leváltja Werth Henrik vezérkari főnököt ( magyar hadsereg nagyobb számú bevetését akarja ), és kinevezi Szombathelyi Ferencet ( cél: magyar hadsereg visszahozása a SZU-ból ) 1942 július: Kállay Miklós miniszterelnök katonákat küldött: főleg tartalékosok, - 2. hadsereg - 200000 katona, 50000 munkaszolgálatost a Don-kanyarba 1942. szeptember 4.: szovjet légitámadás Budapest ellen; 1942. december 31 megalakul a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet, amely tárgyalásokat kezd az angolszász hatalmakkal; hintapolitika: titkos tárgyalások az angolokkal, de a szövetségeseknek vállalt kötelezettségek teljesítése. 1943. január 12.: Jány Gusztáv parancsnoksága alatt álló hadtest Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedett: 41000 katona elesett, 28000 fogságba került; Voronyezs: a magyar hadseregnek a sztálingrádi hadtest északi felét kellett volna fedeznie ( kevés üzemanyag és élelem); Magyarország német megszállása: 1943 április: Hitler követelte Kállay lemondását, és úgy döntött, hogy megszállja Magyarországot; 1943 szeptember: előzetes fegyverszüneti (olasz kapituláció után) tárgyalások (akkor lép életbe, ha az angol csapatok elérik a magyar határt); hiba: SZU felé nincs nyitás, ellenük védekezésre rendezkedünk be; 1944 március19.: német megszállás (margaréta terv): - német nyomásra: Sztójay Döme ( volt berlini követ ) - német csapatok + Gestapo (ellenzéki politikusok bebörtönzése miatt, állandósulnak az angol bombázások) - ország német irányítás alá kerül: - közös: Veesenmayer, - rendőr: Winckelmann SS tábornok - katonai: Wermacht tábornok (közlekedéshálózat, repülőtér, m. csapatmozgás) - német felsőbb szervek számszerűen nem jelentősek, de megszálló csapatok + magyar államapparátus stabil rendszert teremt 1944-1945: - Sztójay kinevezése után (1944. március 22.) Magyarország kiszolgálja a németeket: - első magyar hadsereg a frontra; - ellenzéki pártokat betiltják, szakszervezeteket kormánybiztosi ellenőrzés alá vonják; - gazdasági kirablás ( hitelért szállítunk ); zsidóság deportálása + nem lehetnek szellemi pályán + műhelyeket és üzemeket elveszik ( 1944 jún. Horthy leállítja a deportálást ) Horthy Miklós augusztus 29-én leváltja Szójayt, és Lakatos Géza tábornokot nevezte ki miniszterelnökké, azzal a szándékkal, hogy neki kell az ország háborúból való kiugrását megvalósítani szeptember 5.: Dél-Erdély elfoglalására vezényelték a II. magyar hadsereget - néhány nap alatt összeomlott; Horty belátta: csak Szovjetuniótól lehet fegyverszünetet kérni - Faragho Gábor tábornok vezette küldöttség; 1944. október1.: titkos fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában (de a feltétel nélküli fegyverszünetet csak 1944 október 11-én, Szeged elfoglalásakor fogadják el); Magyarországnak vissza kell vonulnia az 1937-es határai mögé, s azonnal hadat kell üzennie Németországnak; - 1944. október15 Horthy rádióbeszéde (nem egyértelmű): - németbarát tisztikar nem hajtja végre + németek elfoglalják Budapestet; - Dálnoki Miklós Béla 20.000 katonájával átáll; - 1944. október 16 német nyomásra Szálasi Ferenc (nemzetvezető) a miniszterelnök: - Horthy lemond - államapparátus megmaradt + hadsereg és gazdaság is a németeknek dolgozik - Szálasi intézkedési: - 14-60 éves korig katonai mozgósítás; - Németországba akar szállítani minden élelmiszert és nyersanyagot; - megfélemlítés; 1944 november: Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság (Bajcsy-Zsilinszky Endre); cél: ellenállás megszervezése; nyilasok elfogják a vezetőket: Bajcsy, Kiss János, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos - kivégzések december 24.: Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét kivégezték. 1945. január 20.: a magyar fegyverszünet aláírása Moszkvába; április 13.: magyarországi hadműveletek befejezése; november 7.: Nemzetgyűlési választások; --------------------------------------------------------------------------------