1939 • 1939. szept. 1. a német csapatok betörtek Lengyelországba, az agresszió miatt szept. 3-án Anglia és Franciaország hadat üzentek Németországnak (de a harcok nem indulnak meg: "fur csa háború"), Lengyelország azonban eles.i1939. szept. szovjet csapatok a Curzon-vonalig hatolnak előre Lengyelországban. • 1939. nov.- 1940. márc. a szovjet-finn háború. 1940 • 1940. ápr. német csapatok megtámadták Dániát és Norvégiát. • 1940. máj. német csapatok lerohanják Hollandiát, Luxemburgot, Belgiumot. Angliában megbukik Chamberlain kormánya az új miniszterelnök Churchill. • 1940. máj. 28-jún. 4. a németek a tengerhez szorították az angol-francia csapatokat Dunkerque-nél. • 1940. jún. 5. németek döntő támadást indítanak Franciaország ellen (jún. 14. elesik Párizs). • 1940. jún. 10 olasz hadüzenet Angliának és Franciaországnak. • Norvégiában megalakul a németbarát Quisling-kormány. • 1940. jún. 18. De Gaulle Londonban megalakította a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot. • 1940. jún. 24. Szovjetunió Romániától megszerzi Besszarábiát (Moldvai SZSZK) 2. bécsi döntés értelmében. • 1940. aug. Lettország, Litvánia, Észtország csatlakozik a Szovjetunióhoz. • USA-ban bevezetik az általános hadkötelezettséget. • 1940. szept. 7. megindul a német légierő bombázása Anglia ellen ("angliai csata"). • 1940. szept. 14. Romániában a Vasgárda államcsínyt hajtott végre, Antonescu diktatúrája. • 1940. szept. 27. háromhatalmi egyezmény (német-japán-olasz szövetség). • 1940. okt. 28. Olaszország megtámadta Görögországot. 1941 • 1941. márc. 1. Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. • 1941. márc. 30. német támadás indul az angolok ellen Észak-Afrikában. • Az olasz csapatok veresége Görögországban, német segítség az olaszoknak. • 1941. ápr. 5. Jugoszlávia kilép a tengelyhatalmak szövetségéből, ezért Németország megtámadja. • 1941. máj eleje a németek különbékét szeretnének kötni Angliával, de ez meghiúsul. • 1941. jún. eleje Anglia megszállja Szíriát, németek barátsági egyezményt kötöttek Törökországgal. • 1941. jún. 22. Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót (Barbarossa-terv), hadba lép a Szovjetunió ellen Olaszország és Románia is, majd • Finnország és jún. 27-én a "kassai provokáció" után Magyarország is. • 1941. júl. 12. szovjet-angol németellenes megállapodás. • 1941. aug. 11. Roosevelt és Churchill aláírta az Atlani Chartát. • 1941. őszén elesik: Kijev, Odessza, Harkov, Kurszk, Moszkvában kihirdették a hadiállapotot. • 1941. ősz angol csapatok megverik olasz erőket Líbiában. • 1941. dec. 6. megindul az első szovjet ellentámadás (villámháborús terv összeomlik). • 1941. dec. 7. japán hadüzenet nélkül megtámadja Pearl Harbour kikötőjében az amerikai csendes-óceáni hajóhadat, japán csapatok partra szállnak Thaiföldön és Malajziában, Burmában, Borneóban. • 1941. dec. 8. Anglia és USA hadat üzen Japánnak. • 1941. dec. 11. Németország és Olaszország hadat üzen az USA-nak. • 1941. dec. Rommel akciója Észak-Afrikában (1942. tavaszán, nyarán is sikeresen folytatódik). 1942 • 1942. jan. japán megszállja Szingapúrt. • 1942. ápr. Laval-kormány Franciaországban. • 1942. máj. angol-szovjet szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötött. • Cseh ellenállási mozgalom merénylete Heydrich ellen. • 1942. jún. 4-7 amerikai győzelem a Midway-szigeteknél Japán felett, megállítják a terjeszkedést. • 1942. jún. újabb nagy offenzíva a Szovjetunió ellen. • 1942. jún. 11. amerikai-szovjet kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá. • 1942. aug.- szept. sztálingrádi csata. • 1942. aug. 19. amerikai-angol csapatok szállnak partra Dieppe-nél, de a hídfőt a németek megsemmisítik. • 1942. okt. 23. El Alameinnél az angolok csapást mérnek Rommelre (dec.-re Észak-Afrika felszabadul). • 1942. nov. 7. angol és amerikai csapatok szállnak partra Casablancában, erre a németek egész Franciaországot, Korzikát, Tuniszt megszállják. • 1942. nov. 13. japán vereség a Salamon-szigeteknél. • 1942. nov. megkezdődik a szovjet ellentámadás Sztálingrád körzetében. 1943 • 1943. jan. megkezdődik a voronyezsi offenzíva (2. magyar hadsereg megsemmisülése). • 1943. jan. 14-26. Churchill és Roosevelt elhatározza a szicíliai partraszállást Casabalancában. • 1943. jan. Leningrád blokádjának áttörése, Paulus kapitulál Sztálingrádnál. • 1943. febr. Németországban totális mozgósítást rendelnek el. • 1943. ápr. Japánban is totális mozgósítást rendelnek el. • 1943. jún.-júl. angol-amerikai offenzíva a Távol-Keleten. • 1943. júl. 5. -aug. 23. kurszki csatában hatalmas német vereség (folytatódik a szovjet előre nyomulás a keleti fronton). • 1943. júl. 9-10. angol-amerikai csapatok partra szállása Szicíliában. • 1943. júl. vége Mussolini katonai segítséget kér Hitlertől (Palermo elesik, Fasiszta Nagytanács nem szavaz bizalmat Mussolininek, letartóztatják, Badoglio-kormány megalakulása, amely feloszlatja az olasz fasiszta pártot). • 1943. szept. 8. Olaszország kapitulációja, ám német csapatok szállják meg Észak- és Közép-Olaszországot és Rómát (Mussolini kiszabadítása). • 1943. ősz folytatódik a szovjet előre nyomulás a Dnyeperig, majd Kijev felszabadítása. • 1943. okt. 13. Olaszország hadat üzent Németországnak. • 1943. okt. 19-30. moszkvai értekezlet (szovjet-angol-amerikai külügyminiszter). • 1943. nov. 18-dec. 1. teheráni értekezlet. • 1943. nov. 29. ideiglenes nemzeti kormány alakul Jugoszláviában. 1944 • 1944. elején folytatódik a szovjet előre nyomulás (balti front, ukrán front, román határ elérése, Krím-félsziget felszabadítása), amerikai csapatok partra szállása a Marshall-szigeteken, Burma felszabadítása. • 1944. jún. Róma felszabadul. • 1944. jún. 5-6. angol-amerikai-kanadai partra szállás Észak-Franciaországban, német rakétatámadás Anglia ellen. • 1944. júl. szovjet csapatok benyomulnak Lengyelországba, balti térség és Ny-Ukrajna felszabadítása. • Angol-amerikai előrenyomulás Franciaországban. • Amerikai partraszállás a Guam-szigeteken. • 1944. júl. 20. sikertelen merénylet Hitler ellen. • 1944. aug. 1. varsói felkelés. • 1944. aug. szövetséges előre nyomulás Franciaországban és Olaszországban, Párizs felszabadítása, Románia felszabadítása (román hadüzenet Németországnak). • 1944. aug. 21-26. Dumbarton Oaksban konferencián kidolgozzák az Egyesült Nemzetek Tervét. • 1944. szept. Bulgária felszabadítása, megkezdődik Magyarország felszabadítása. • 1944. okt. angol csapatok szállnak partra Görögországban, szovjet-jugoszláv csapatok felszabadítják Belgrádot. • 1944. okt. a szovjet csapatok elérik Kelet-Poroszországot, Belgium, Albánia felszabadul. • 1944. dec. utolsó nagy német ellentámadás az Ardennekben. 1945 • 1945. jan. megindul a szovjet támadás az Odera mentén. • 1945. febr. 4-15. jaltai konferencia. • 1945. febr.-márc. török és finn hadüzenet Németországnak, Manila felszabadítása, Tito-kormány megalakítása, Alsó-Rajnánál vannak a szövetséges csapatok. • 1945. ápr. tovább folyik Németország felszabadítása. • Roosevelt halála, új elnök Truman. • Szovjet-jugoszláv kölcsönös segítségnyújtási egyezmény. • 1945. ápr. 24. Himmler különbéke javaslata USA-nak, Angliának de kudarcba fullad. • 1945. máj. 2. Berlin eleste, Hitler öngyilkossága, Csehszlovákia felszabadítása. • 1945. máj. 8. Németország feltétel nélküli kapitulációja. • 1945. máj. 9. Prága felszabadítása, Európában véget ér a 2. világháború. • 1945. máj. 26. San Franciscoban elfogadták az ENSZ alapokmányát. • 1945. júl. Fülöp-szigetek felszabadítása. • 1945. júl. 17-aug. 2. potsdami értekezlet. • 1945. aug. 6. atombomba ledobása Hirosimára. • 1945. aug. 8. szovjet hadüzenet Japánnak. • 1945. aug. 9. atombomba Nagaszakira, Japán összeomlott. • 1945. szept. 2. Japán feltétel nélküli kapitulációja. Teheráni értekezlet (1943. vége) • A szövetségesek kezén É-Afrika, D-Olaszország, szovjet előrenyomulás a keleti fronton. • Roosevelt, Churchill, Sztálin találkozója (első legmagasabb szintű találkozó a szövetségesek között). • Elhatározzák a második front megnyitását 1944. máj. 1-ig. • Churchill először a Balkánt javasolja, de Roosevelt kérésére Észak-Franciaország mellett döntenek. Jaltai konferencia (1945. jan.) • A háború utáni rendezés megvitatása miatt rendezik. • Churchill, Sztálin, Roosevelt vesznek részt rajta. • Egyesült Nemzetek Szövetségének létrehozásában megegyeznek, lefektetik működési alapelveit, 1945. Tavaszára San Farncisco-ba konferenciát hívnak össze az ENSZ alapokmányának kidolgozására. • Sztálin megígérte, hogy az európai háború befejezése után részt vesz a Japán elleni küzdelemben. • Németország lefegyverzése, demokratizálása, jóvátételi kötelezettségről megállapodás. • Nyilatkozat a felszabadított Európáról, amely kimondta, hogy országainak biztosítani kell a demokratikus fejlődés lehetőségét. • Lengyelország keleti határainak meghúzásakor a Curzon-vonalat veszik figyelembe, helyette északon és nyugaton jelentős kárpótlást kap majd, emigráns és kommunista lengyel kormányból közös lengyel kormányt kell létrehozni. • Jugoszlávia problémájának megvitatása. • Irán és a tengerszorosok kérdésről viták. • Franciaország nagyhatalmi szerepéről döntenek. • Befolyási övezetekről döntöttek a nagyhatalmak. • Két "univerzalista" törekvés (amerikai, szovjet): a világ vezető hatalmává (ideológiai, gazdasági) válni a cél. Potsdami konferencia (1945. júl.) • Sztálin, Truman, Attlee vesz részt rajta. • Német kapituláció utáni konferencia. • A német békeszerződés-tervezet: nácizmus felszámolása, háborús bűnösök megbüntetése, Németországot négy megszállási övezetre osztják. • Békeszerződés elkészítésére létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát. • Lengyel határok megállapítása. • Kelet-közép-európai országok szovjet megszállási zónába kerülnek, és végleg a szovjet érdekkörbe kapcsolják be. Magyarország a második világháborúban • Imrédy-kormány. • Revíziós törekvés a külpolitika meghatározó irányvonala. • 1938-tól a közelgő háborús konfliktus lehetőségével számolva a kormány minden eddiginél nagyobb hadseregfejlesztésbe kezd (győri program). • 1938. aug. Magyarország elutasítja a Szlovákia elleni katonai támadást, Hitler ezért ekkor csak a Szudétaföldet csatolja a birodalomhoz (müncheni egyezmény). • 1938. okt., magyar-szlovák tárgyalások a határrendezésről kudarcba fulladnak (ezért nagyhatalmi döntés követi a müncheni szerződés értelmében). • 1938. nov. 2. 1. bécsi döntés (Csallóköz, Kassa, Ungvár, Munkács és környéke Magyarországhoz csatolása kb. 80%-a magyar nemzetiségű a lakosságnak), nyilvánvalóvá válik, hogy további revízióhoz a német segítség szükséges. • Volksbund szervezetek működési engedélyt kapnak, csatlakozási óhaj Antikomintern Paktumhoz. • Teleki-kormány (1939. márc.-tól) külpolitikai cél: Magyarország távoltartása a háborútól, revíziós törekvések kiteljesítése. • 1939. márc. 15-18. Kárpátalja elfoglalása (itt élők nagyrész rutén és szlovák nemzetiségűek), stratégiailag fontos: közvetlen határ Lengyelországgal. • Teleki nem támogatja a lengyelek elleni német támadást, Lengyelország veresége után megnyitja a magyar határt a lengyel menekültek előtt. • Hitler Romániával kapcsolatos álláspontjának megváltozása után lehetőség nyílik Erdély megszerzésére, tárgyalások megszakadása után ismét nemzetközi (olasz-német) döntés. • 1940. aug. 30. 2. bécsi döntés (Székelyföld és É-Erdély visszacsatolása 52 % magyar, 38% román, 10% német nemzetiségű). • USA és Anglia megkérdőjelezi 2. bécsi döntés jogosságát. • Németországnak hatalmas engedmények: III. zsidótörvény, növelik az élelmiszerexportot, német csapatok átvonulása, Szálasi szabadlábra helyezése. • 1940. nov. 20. Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez (semlegességi politika vége). • 1940. dec. 12. Magyar-jugoszláv "örökbarátsági szerződés" aláírása. • 1941. márc. németellenes jugoszláv politikai fordulat miatt Hitler elhatározza lerohanását (olasz, magyar, bolgár segítségre számít). • 1941. ápr. 3. Teleki Pál öngyilkossága. • 1941. ápr. 11. Magyar támadás Jugoszlávia ellen, gyors győzelem után Magyarország megkapja Bácskát, baranyai háromszöget, Muraközt (39% magyar, 19% német, 16% szerb nemzetiségű). • Magyarország ezzel ismét soknemzetiségű országgá vált, gazdasági gyarapodás nem ált arányban a területivel. • Jugoszlávia elleni támadás még nem jelentette a világháborúba kapcsolódást (Nagyhatalmak nem üzentek ekkor még hadat). • A magyar politikai élet véleménye megoszlik a Szovjetunió elleni támadásba való bekapcsolódásról (németek sem kérik a magyar részvételt). • Kassa 1941. jún. 26-i szovjet (?) bombázása (később kiderült provokáció volt) magával vonja a Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. • 1941. dec. 7-én (hosszas várakozás után, számítva a magyar csapatkivonásokra) érkezik meg az angol hadüzenet. • 1941. dec. 12. Magyarország kezdeményezi a hadüzenetet USA-ellen. • 1941. III. zsidótörvény bevezetése (zsidók és nem zsidók közötti házasság és nemi kapcsolat tilos, fajgyalázásnak minősül), 1942. IV. zsidótörvény megtiltja a zsidóknak a földvásárlást, és a meglévők eladására kötelezi őket, munkaszolgálat bevezetése a zsidóknak (nem kaphatnak fegyvert, így védekezni sem tudnak támadás esetén). • 1942. márc. Kállay-kormány. • 1942. jan. Magyarország a németek megsegítésére 200 000 fős hadsereget (2. Magyar hadsereg) küld a keleti frontra (magyar hadsereg felszereltsége katasztrofálisan rossz). • 1943. jan. szovjet támadás katasztrofális vereséget mér Voronyezsnél (Don mente) a 2. magyar hadseregre. • A lakosság hangulatát a gazdasági helyzet romlása is befolyásolta a háború ellen (élelmiszer- jegyrendszer bevezetése, infláció a mezőgazdasági termékek és az ipari termelés nagy része Németországba vándorol). • 1943. Kállay előzetes fegyverszüneti tárgyalásba kezd az angol-amerikai diplomatákkal (szövetséges feltételek: szövetségesek megjelenése után Németország ellen fordul, addig is csökkenteni kell a Németországnak nyújtott segítséget, magyar feltételek: a revízió során megszerzett területeket nem adja vissza) a franciaországi partraszállási terv miatt meghiúsul, magyar kormányzati körök szovjetellenessége miatt Sztálinnal nem hajlandók tárgyalni. • 1944. márc. 18. Hitler-Horthy találkozó Klessheimben (Horthy csak hosszas tárgyalások után hajlandó beleegyezni Magyarország megszállásába.) • 1944. márc. 19. Sztójay-kormány kinevezése, szélsőjobboldal bekerülése a kormányba, országot lényegében Veesenmayer a német teljhatalmú biztos vezeti. • Intézkedések: felszólítottak minden baloldali, polgári és ellenzéki pártot, államapparátusban és a hadseregben személycserék, újságok betiltása, könyvégetés, nyersanyagok és élelmiszerek ellenszolgáltatás nélküli Németországba szállítása, újabb hadosztályokat küldenek a frontra, számos zsidóellenes intézkedés (sárga csillag viselése, földtulajdon megtiltása, deportálások megindulása, ezeknek Horthy júliusi erélyes fellépése vetett véget). • Válaszul a megszállásra angol-amerikai bombázás indul Magyarország ellen. • 1944. aug. 23. Romániai fordulat után kormányváltás Magyarországon: Lakatos Géza miniszterelnök vezetésével (enyhítik zsidóellenes intézkedéseket, politikai foglyok szabadon engedése, de a fegyverszüneti tárgyalásokat halogatják). • 1944. okt. 11. Moszkvában Faragho Gábor aláírja a fegyverszüneti egyezményt (Magyarország kiüríti a megszerzett területeket, beszünteti a szovjet csapatok elleni hadműveleteket, hadat üzen Németországnak). • Szovjet csapatok már magyar területen harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán átkelés, Debrecen mellett a háború egyik legnagyobb tankcsatáját vívják). • Horthy nem készíti kellően elő a kiugrási kísérletet, nem tájékoztatja kellően a hadsereget és a közvéleményt. • 1944. Horthy okt. 15-i rádióbeszéde a kiugrásról (fia elrablásával zsarolva németek visszavonatják a kiugrási kísérletet, hadsereget nem tájékoztatják az átállásról). • 1944. márc. 16. Szálasi-kormány megalakulása, Horthy lemondása (Szálasit a megüresedett kormányfői posztra "nemzetvezetői" címmel nevezik ki). • Intézkedések: totális mozgósítás, újabb élelmiszer szállítmányok indulnak Berlinbe, csökkentik a fejadagokat, zsidóság újabb szisztematikus megsemmisítési kísérlete, terror tombolása. • 1944. karácsonyára bezárul az ostromgyűrű Budapest körül, Szálasiék a Dunántúlra menekülnek. • Egyházi vezetők kérése ellenére Szálasi nem adja át Budapestet harc nélkül (hatalmas véráldozat a főváros ostroma és felszabadítása). • 1945. febr. 13. szabadul fel Budapest. • 1945. márc. összeomlik a németek utolsó nagyobb dunántúli offenzívája. • 1945. áprilisára felszabadul egész Magyarország. • Szálasi és sok polgári személy, akik a szovjet hadseregtől rettegett, elhagyja Magyarországot. Háború magyarországi mérlege • A háború utolsó részében Magyarország hadszíntérré vált, ennek következtében is nagy a pusztulás. • Német csapatok és Szálasiék az ország vagyonának egy jó részét kiszállítják. • Benyomuló szovjet és román csapatok rekvirálása. • A nemzeti vagyon mintegy 40%-a pusztul el (ezzel hazánk az egyik legsúlyosabb háborús károkat elszenvedő országgá vált). • Az ország lakosságának kb. 7%-a (900 000 ember) halt meg a háborúban, ebből kb. 350 000 a katonák és kb. 500 000 a zsidók száma (ennél nagyobb arányú emberveszteséget csak Lengyelország és a Szovjetunió és közel ennyit Németország szenvedett). Háborúellenes erők • 1941. okt. 6. Batthyány-örökmécsesnél megemlékezés. • 1941. Népszava karácsonyi száma (Szakasits, Kállai, Szekfű, Bajcsy-Zsilinszky, Darvas cikkei). • A németellenesség és a különbéke megkötése tartja össze ezeket a különböző ideológiai csoportokat. • 1942. febr. Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása. • 1943. febr. magyar Nemzeti Társaskör megalakulása (Bethlen István körül, konzervatív nagypolgári és arisztokrata személyek). • Az ellenállás felélénkülése miatt a kormányzat erélyes ellenakciókba kezd a baloldali erők ellen. • 1942-43. nyara balatonszárszói találkozók, népi írók és értelmiségiek a "harmadik utas" megoldásról tanácskoznak. • 1943. máj. kommunista párt feloszlatja önmagát és Békepárt néven alakul újjá (egyik vezetője: Kádár János). • Nyugat-európai fegyveres földalatti mozgalmakhoz vagy a lengyel és jugoszláv partizánmozgalmakéhoz hasonló ellenállás a német megszállás után sem bontakozott ki hazánkban. • 1944. máj. Magyar Front megalakulása (szociáldemokraták, kisgazdák, Békepárt, paraszt pártiak). • 1944. nov. 9. Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével) fegyveres felkelést terveznek a nyilasok ellen (árulás miatt elfogják és a vezetőket halálra ítélik). Érdekességek • Magyarország a két bécsi döntést követően ujjongott. Az Erdélybe bevonuló csapatokat virágeső fogadta. Horthy Miklós az "országgyarapító" népszerűsége ezekben a hónapokban érte el csúcspontját, a kormánypárt is ekkor kapta a legtöbb voksost (73%). Az ország eufórikus hangulatára mi sem jellemzőbb, mint hogy az öngyilkosságok száma 1938-ról 1939-re 10%-kal esett vissza és a háborús években is igen alacsony maradt. • Bárdossy László 1941. Dec. 12-én közölte az USA budapesti nagykövetével a hadüzeneti szándékot. Lépésé Roosevelt nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé. Az olasz külügyminiszter Ciano szerint a State Department illetékes tisztviselője és a washingtoni magyar ügyvivő között a hadüzenetet követő napokban a következő - nyilvánvalóan soha el nem hangzott, viszont a helyzet abszurditását tükröző és a budapesti ellenzéki körökben terjesztett - párbeszéd zajlott le: - Magyarország ugye köztársaság? - Nem uram, királyság. - Akkor van királyuk? - Nincs, tengernagyunk van. - Akkor van flottájuk? - Nincs, mivel nincs tengerünk. - Van valamilyen követelésük? - Igen. - Amerikával szemben? - Nem. - Angliával szemben? - Nem. - Oroszországgal szemben? - Nem. - Hát akkor kivel szemben van követelésük? - Romániával szemben. - Akkor Romániának is hadat fognak üzenni? - Nem, uram. Szövetségesek vagyunk. • A megkülönböztető rendelkezések ellenére a magyar zsidók élete 1944-ig nem volt közvetlen veszélyben. Magyarországon semmiféle pogromra attrocitásra nem került sor, ellentétben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával, ahonnan deportálásuk is már 1942-ben megkezdődött. Ezen okok miatt kb. 100 000 zsidó menekült a környező országokból Magyarországra. • Magyarország német megszállása után a legkülönbözőbb társadalmi rétegek és érdekcsoportok vezetőit tartóztatta le a Gestapo hazánkban a rendőrség segítségével. Peyer Károly (szoc. dem.), Chorin Ferenc, Goldberger Leó, gr. Sigray Antal, gr. Apponyi György került börtönbe. Bethlen István vidéki rokonainál keresett menedéket, Kállay Miklós pedig a török követségen kért menedékjogot. Ajánlott irodalom • W. Churchill: A második világháború, Európa, Budapest, 1989. • A. J. P. Taylor: A második világháború képes krónikája, Akadémiai, Budapest, 1988.