A Lengyelország elleni hadjárat terveit Brauchitsch vezérezredes, a Wehrmacht főparancsnoka és Halder tüzérségi tábornok, a vezérkar főnöke dolgozta ki. A támadásra kijelölt két hadseregcsoport tagozódása: A) Déli hadseregcsoport (Heeresgruppe Süd). Parancsnoka Rundstedt vezérezredes, alája tartozott a 14. hadsereg (parancsnoka List vezérezredes), a 10. hadsereg (parancsnoka Reichenau tüzérségi tábornok, vezérkari főnöke Paulus tábornok) és a 8. hadsereg (parancsnoka Blaskowitz gyalogsági tábornok). Ez a hadseregcsoport 35 hadosztályból állt. Feladata: a 10. hadsereg Felső-Sziléziából előretör északkeleti irányban, és Varsótól délre eléri a Visztulát; a fő csapás irányában támadó egységeket a jobbszárnyon List vezérezredes, a balszárnyon Blaskowitz tábornok fedezi, ez utóbbi a Poznan környékén tömörült lengyel egységeket köti le. A tá¬madás főterhét viselő 10. hadsereg megkapja a legjobb páncélos és tüzérségi egységeket. B) Északi hadseregcsoport (Heeresgruppe Nord). Parancsnoka Bock vezérezredes, alája tartozott a 4. hadsereg (pa¬rancsnoka Kluge tüzérségi tábornok), a 3. hadsereg (parancsnoka Küchler tüzérségi tábornok). Ez a hadseregcsoport 17 hadosztályból állt. Feladata: megsemmisíti a korridorban elhelyezett lengyel csapatokat, majd egyesül á Heeresgruppe Süd (déli hadseregcsoport) északi szárnyával, Blaskowitz tábor* nők 8. hadseregével. A német Luftwaffe, a légierő, a második világháború kitörésekor 4405 modern, első vonalbeli repülőgéppel rendelkezett, ezeknek döntő hányadát a lengyel fronton vetették be. A lengyel hadsereg 40 gyalogos, 10 lovas hadosztállyal és 2 gépesí¬tett brigáddal vette fel a harcot — a nyugati határon (az I. csoport Posnan körül, a II. csoport a korridorban, a III. csoport Lodztól dél¬keletre), míg 6 gyalog hadosztály, erős lovasság támogatásával, a ke¬let-poroszországi határon vonult fel.