A csehek Bulgáriába és Romániába is exportálták ezeket a tankokat, az Angliával és Afganisztánnal aláirt exportszerződések teljesitését sajnos megakadályozta a német invázió. Ebből 106 db. vett részt a lengyelországi invázióban, 1939 szeptemberében, az 1. könnyű hadosztály részeként. Ebből a páncélosegységből alakitották ki később a 6. páncélos hadosztályt, amely 128 LT-35- össel felszerelve részt vett a Nyugat- Európa elleni támadásban. Itt a harckocsi már vesztett a hatékonyságából; a németek mintegy 70 db. LT-35- öst vesztettek Franciaországban. Ez meggyőzte a német hadvezetést a harckocsi aktiv hadműveletekből való visszavonásáról, de Barbarossa hadművelet idején még mindig 160 LT-35 állt fegyverben a Wehrmachtnál, és a cseh tankok egészen Moszkva előteréig jutottak. Csak 1942 elején vonték viszza a frontszolgálatból a hátországba. Az LT-35- ön kivül a pilzeni Skoda gyárnak létezett még egy érdekes könnyűharckocsi-projektje, T-22 néven. A T-22 sorozatgyártása soha nem indult be, csak két darab lett elkészitve, és a tervrajzokkal együtt Magyarországra küldve, ahol aztán némi szerkezeti módositások után felfuttatták a tank gyártást, csak éppen nem T-22, hanem M40 Turán név alatt. Az LT-35, annak ellenére, hogy a németek sokat és intenziven használták, nem vivott ki magának olyan hirnevet, mint az LT-38. Az LT-38 a LT-35 továbbfejlesztett "testvére" - Praga EPA tipusu hajtóművel volt felszerelve, amelynek 125 lóereje 42 km/h végsebességet tett lehetővé a harckocsi számára. A tank páncélzata 25 mm vastag volt, a torony pedig még különálló páncéllemezekkel is meg volt erősitve. A két részre osztott üzemanyagtartály 400 liter üzemanyag befogadására volt képes, a tank fő fegyvere, a 37 mm- es Skoda A-7 páncéltörő ágyú volt, amely 15 lövést tudott leadni percenként. Az A- 7- es ágyún kivül még két géppuskával is fel volt szerelve. Egészében véve, az LT-38- as az akkori cseh fegyvergyártás legidőállóbb konstrukciójának bizonyult. Sajnálatos, hogy a cseh hadseregben soha nem lett rendszeresitve, Csehszlovákia lerohanása után mind a 150 legyártott darab a Wehrmacht kezébe jutott. Miután a német hadsereg szakértői megismerkedtek vele, jónak itélték, és a a gyártás folytatását kérték. Az LT-38 ból több mint 1400 darab készült 1940- től 1942- ig. Hat különböző változatban gyártottak, egészen 1942 júniusáig. 1939- től 1942- ig a harckocsi szinte minden jelentősebb Wehrmacht- hadműveletben részt vett: 1939- ben a lengyelországi invázióban, 1940- ben, Franciaországban már 200 darab LT-38- as harcolt a 7. és a 8. páncélos hadosztály kötelékében, 1941 áprilisában részt vettek Görögország lerohanásában, júniusban pedig, a Barbarossa- hadművelet kezdetén 5 LT-38- asokkal felszerelt német hadosztály állt az orosz- német határon, ez összesen 768 darab harckocsit jelentett. Ezekből mintegy 500 élte túl az első háborús telet, és 1942 nyarán már nem vettek részt aktivan a német hadműveletekben. Lehký tank vzor 38 (LT 38) 1939- ben Svédország számára is legyártottak 90 darabot ebből a harckocsifajtából, de a németek nem adták át a tankokat a svédeknek, hanem Panzerkapfwagen 38 S néven besorozták őket a Wehrmachtba. A svédek csak két harckocsit kaptak készen, de megkapták a licenszet és a tervrajzokat a tankok gyártására. A svéd Scania-Vabis gyár 1942 folyamán 30 darabot gyártott le a járművekből, de az LT-38 svéd változata nem cseh, hanem svéd, Bofors tipusú ágyúval volt felszerelve. Lehký tank vzor 38 (LT 38) 1942- ben a cseh harckocsigyárak könnyűharckocsik helyett olyan fegyvereket kezdtek gyártani, amilyenekre nagyob szükség volt a fronton: rohamlövegek tervezésébe és készitésébe fogtak. Az első szériák egyszerűek és meglehetősen gyengék voltak, gyakran zsákmányolt orosz páncéltörő ágyúkat szereltek beléjük - a járművek a Marder tipusnevet kapták. 1944 júniusáig gyártották őket, kb. 2 000 darab készült belőlük, ebből 300 -350 "érte meg" a háború végét. 60 darabot Észak- Afrikában is bevetettek, még 1942 folyamán. A cseh mérnökök az LT-38 alváza és egy 20 mm- es légvédelmi ágyú "összehozásával" 1943- ban megalkották a Flakpanzer 38 önjáró légvédelmi ágyút, 1944 folyamán pedig két új rohamlöveget terveztek: az LT-38 alvázára épitett Hetzert, valamint Pzkpfw IV alvázára épült Jagdpanzer IV- et. A rohamlövegek legénységét Milovicében, Csehországban képezték ki, ahol a katonák minden egyes legyártott darabot szigorúan teszteltek. Ezekből a páncélosvadászokból 1945 márciusáig 2800 darab készült, a magyar hadsereg is használta őket. A csehek háború után is folytatták a gyártásukat, és Svájcba 1946- ban és 1947- ben 158 darab ilyen rohamlöveget adtak el.